Szakma
Munkavédelem és Emelőgép
Hasznos lábjegyzetek
• Kis létszámú kivétel: mikrovállalkozásnál (≤9 fő), II. osztályban <50 főnél, III. osztályban <100 főnél a munkáltató kijelölt munkavállalóval is elláthatja a munkáltatói feladatokat, de a munkabiztonsági szaktevékenységet (pl. kockázatértékelés) ekkor is szakképesített személynek kell végeznie.
• Létszámszámítás és vegyes tevékenység: a besorolás alapja a teljes állományi létszám; vegyes tevékenységnél bizonyos arányok esetén eggyel magasabb/alacsonyabb osztályba kell sorolni; a tanulókat a gyakorlati képzés arányában kell beszámítani.
Rövid magyarázat
- Műszaki szakember → igazolja, hogy a gép műszakilag biztonságos.
- Munkavédelmi szakember → dokumentálja a munkavédelmi megfelelést és javasolja az üzembe helyezést.
- Akkreditált vizsgáló szervezet / hatóság → kötelező bevonni olyan gépeknél, amelyek hatósági engedélykötelesek (pl. daru, felvonó, emelőkosár).
- Munkáltató → a végső felelős minden esetben ő, tehát az üzembe helyezési engedélyt mindig a munkáltató adja ki, de sok esetben csak vizsgáló szervezet / hatóság bevonásával teheti meg.
Mvt. 21. § (8) bekezdés hatályos szövege:
A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, vagy jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.
- A szakirányú végzettség: Jogszabály nem határozza meg. GFM értelmezése szerint egy bizonyos szakmához vagy tevékenységhez előírt szakirányú végzettség az a végzettség, amely egy adott álláshely betöltéséhez, a tevékenység végzéséhez a megfelelő szakmai kompetenciákat biztosítja, az lehet középfokú-, illetve felsőfokú végzettség.
- A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot az a személy végezhet, aki egyben rendelkezik munkavédelmi és az előbbiekben meghatározott szakirányú végzettség bármelyikével, azaz két külön személy, akik nem felelnek meg az előzőekben leírt végzettségeknek, közösen nem végezhetik el a veszélyes munkaeszköz munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatát.
- Az új szakképzési szerkezet egyik ágát a szakmai oktatásban (főleg iskolarendszerű, középfokú oktatásban) elsajátítható szakmák, másik halmazát a szakmai képzés (akár felnőttképzés) keretében megszerezhető szakképesítések alkotják.
Mvt. 23. § (1) bekezdés hatályos szövege:
A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja.
Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.
Mi lenne, ha...?
Mi lenne, ha nem lenne munkavédelem?
Emelőgépek időszakos vizsgálatának ciklusideje
Munkavédelmi koordinátor
A munkavédelmi jogszabályok változásai egy folyamatosan zajló folyamat, és a 2026. január 1-jével hatályba lépő módosítások a korábbi években elfogadott jogszabályi változások részei, amelyek több ütemben léptek és lépnek hatályba.
Fontos megkülönböztetni a munkavédelmi koordinátor és a munkavédelmi szakember feladatait, mivel a közelmúltban a rájuk vonatkozó szabályozás is módosult.
Munkavédelmi koordinátori feladatokat érintő változások 2026-tól Magyarországon
A 2026. január 1-től hatályos jogszabályi változások az építési munkahelyeken a munkavédelmi koordinátor, azaz a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor feladatait és képesítését érintik leginkább.
A legfontosabb változás, hogy a koordinátori feladatok ellátásához a jövőben nem elegendő csupán a munkavédelmi szakképesítés. A szabályozás pontosítja az elvárásokat, és szigorúbb feltételekhez köti a munkakör betöltését:
Ez az alapkövetelmény, ami a munkavédelmi ismeretek meglétét garantálja.
Ez az előírás biztosítja, hogy a koordinátor rendelkezzen az építőiparban szükséges műszaki alapokkal és rálátással.
Ez a feltétel a tapasztalat fontosságát hangsúlyozza, ami nélkülözhetetlen a munkahelyi kockázatok valós felméréséhez és a biztonsági intézkedések hatékony megvalósításához.
Ezek a módosítások célja, hogy a koordinátorok magasabb szintű szaktudással és valós gyakorlati tapasztalattal rendelkezzenek, ami hozzájárul az építési munkahelyek biztonságának növeléséhez. A jogszabályi szigorítás az építési projektek komplexitására és a fokozott baleseti kockázatra reagálva lép életbe.
Munkavédelmi kihívások a körforgásos gazdaságban
A körforgásos gazdaság (Circular Economy, CE) jelentős hatással van a munkavédelemre (Occupational Safety and Health, OSH), új kockázatokat és lehetőségeket teremtve a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén. Mivel a CE arra törekszik, hogy a termékek, alkatrészek és anyagok a lehető leghosszabb ideig forgalomban maradjanak (újrahasználat, javítás, felújítás, újrahasznosítás), az ezzel járó folyamatok új veszélyforrásokat hoznak magukkal.
Fő munkavédelmi kihívások a körforgásos gazdaságban
A körforgásos gazdaságra való áttérés a következő fő területeken vet fel munkavédelmi aggályokat, különösen a javítás, felújítás, szétszerelés és újrahasznosítási szektorokban:
1. Veszélyes anyagoknak való kitettség
Ismeretlen szennyeződések: Az újrahasznosításra kerülő termékek (pl. elektronikai hulladék, építési-bontási hulladék) korábbi használatukból származó maradványanyagokat, szennyeződéseket (pl. nehézfémek, azóta betiltott vegyi anyagok, gyúlásgátlók, azbeszt) vagy biológiai veszélyeket (pl. mikroorganizmusok) tartalmazhatnak. A termékdokumentáció gyakran hiányos, így a dolgozók nem tudnak a lehetséges veszélyekről.
Vegyi anyagok felszabadulása: A szétszerelés, aprítás, vagy kémiai újrahasznosítási folyamatok során ezek a veszélyes anyagok felszabadulhatnak, légúti, bőrön keresztüli vagy emésztőszervi expozíciót okozva.
2. Fizikai kockázatok és ergonómia
Szabványosítatlan munkafolyamatok: A fordított logisztikai folyamatok (javítás, szétszerelés) gyakran kevésbé szabványosítottak, mint a hagyományos gyártás, ami növeli a vágások, égési sérülések és a balesetek kockázatát.
Ergonomikus terhelés: A szétszedési, javítási és kézi válogatási feladatok fizikailag megterhelőek, helytelen testtartással járhatnak, növelve a váz- és izomrendszeri megbetegedések (MSD-k) kockázatát.
3. Szervezeti és pszichoszociális kockázatok
Új munkakörök és készségek: Az új technológiák és üzleti modellek (pl. termékszolgáltatás) új típusú munkaköröket és feladatokat igényelnek. A dolgozók számára megfelelő képzést és kompetenciát kell biztosítani.
Munkaszervezési változások: A feladatok újratervezése, a rugalmasabb vagy mobilabb munkavégzés (pl. helyszíni javítás) hatással lehet a munkahelyi elégedettségre és növelheti a stresszt és a munkaterhelést.
Munka láthatósága: A hulladékkezelési és újrahasználati ágazatokban sok munka (gyakran informális szektorban) veszélyes, alacsony fizetésű és kevésbé szabályozott, ami rontja a munkakörülményeket.
Munkavédelmi lehetőségek a körforgásos gazdaságban
A CE elveinek átültetése a terméktervezésbe és a munkafolyamatokba lehetőséget teremt a munkavédelem javítására:
1. Megelőzés a tervezés révén (Prevention through Design)
Biztonságos terméktervezés: A termékeket már a tervezési fázisban úgy kell kialakítani (ökotervezés / ecodesign és fair-design elvek), hogy:
könnyen és biztonságosan szétszerelhetők és javíthatók legyenek.
nem toxikus, újrahasznosítható anyagokat használjanak.
minimálisra csökkentsék a veszélyes anyagok jelenlétét a teljes életciklus során.
Információátadás: Tervezési szakaszban meg kell határozni és dokumentálni kell a termékben található veszélyes anyagokat (pl. digitális technológiák segítségével), hogy az újrahasználati/újrahasznosítási fázisban dolgozók biztonságban legyenek.
2. Technológiai megoldások
Automatizálás és digitalizáció: A legveszélyesebb, monoton vagy fizikailag megterhelő munkafolyamatok (pl. veszélyes hulladékok válogatása) automatizálhatók, ezzel csökkentve az emberi kitettséget.
Fejlett védőfelszerelések és higiénia: Új, célzott személyi védőeszközökre és munkahelyi higiéniai megoldásokra lehet szükség, figyelembe véve a körforgásos folyamatok egyedi kockázatait.
3. Integrált megközelítés és szabályozás
Integráció: A munkavédelmi szakembereket már a körforgásos üzleti modell és a termékfejlesztés kezdeti szakaszaiba be kell vonni, hogy a biztonsági és egészségügyi szempontok az ökológiai és gazdasági célokkal együtt érvényesüljenek.
Szabályozási harmonizáció: Szükség van a jogszabályok holisztikus felülvizsgálatára, hogy a különböző szabályozási területek (hulladékgazdálkodás, vegyi anyagok, termékbiztonság és munkavédelem) összehangoltan kezeljék az új kockázatokat és lehetőségeket.
Tűzvédelem
Tűzvédelmi előadó vs. főelőadó feladatok
